top of page

Burnout - te is veszélyeztetett vagy? (2. rész)

Frissítve: 2019. nov. 28.

Az előző blogbejegyzésben (1. rész) körülírtam, hogy mi is az a burnout, mik a kiégés fázisai, emellett pedig megosztottam egy tesztet, amelynek segítségével meg tudjátok határozni, hogy érintettek vagytok-e a kiégés kapcsán.

Tudtad, hogy a WHO felmérése szerint a 2030-as évekre a legtöbb áldozatot szedő betegség lesz a világon?

Sajnos én magam is a közvetlen környezetemben több kiégésben szenvedő egyént ismerek és évekkel ezelőtt én is voltam érintett.


A mostani bejegyzésem témája továbbra is a veszélyeztettetek köre, - érdekességként akár otthon lévő édesanyáknál is előfordulhat-, a megelőzési lehetőségek, azaz mit tegyél, ha már benne vagy.

A következő és egyben utolsó, harmadik bejegyzésem a témában pedig a reziliencia lesz, azaz az érzelmi ellenállóképesség, mivel ez az egyik kulcsa a megelőzésnek. Illetve a befejező bejegyzésben kiemelem majd még egyszer a hajlamosító személyiségjegyeket, amelyeken érdemes dolgozni, hiszen ez a kulcsa a visszaesés megelőzésének.


Ismétlésként megosztok veletek két definíciót, amelyek így szólnak a burnoutról, azaz a kiégésről:

"Krónikus emocionális megterhelések nyomán fellépő, mentális kimerülést jelent, reménytelenség, inkompetencia érzésével társul. Jellemző a célok és ideálok elvesztése, önmagára, a munkára és másokra vonatkozóan negatív attitűdök." (Freudenberger, 1974)


Más megfogalmazásban:

"Hosszú ideig! fennálló érzelmi megterhelés, melynek hatására a személy fizikailag, lelkileg, érzelmileg kimerül és nem tud megküzdeni az életében felmerülő stresszhelyzetekkel." (Tandari-Kovács, 2010)


A kiégést fontos elkülöníteni a krónikus fáradtságtól vagy más néven kifáradástól (ebben az esetben nem jelenik meg a reménytelenség és tehetetlenség érzése, ellenben a kiégésnél igen) és a depressziótól (szuicid gondolatokkal jár, fogyás, élet semmilyen területét nem tudja élvezni az, aki depressziótól szenved).


Mi a foglalkozásod? Te is veszélyeztetett vagy?


Nézzük melyek a veszélyeztetett hivatások. Mindegyikre jellemző, hogy olyan érzelmileg megterhelő foglalkozások, amelyekben eszköz a saját személyiség.

A teljesség igénye nélkül például: egészségügyi dolgozók, jogászok, pszichológusok, pszichiáterek, coachok, mentálhigiénés szakemberek, (nagy)vállalatok vezetői, cégtulajdonosok, fiatal vezetők, vendéglátásban dolgozók, ügyfélszolgálatosok.

Sokan talán furcsállják, de a gyermeknevelés is ugyanolyan stresszfaktor lehet, mint a munka, "A gyereknevelésbe és az emberi kapcsolataink ápolásába is bele lehet fáradni" - mondja Michele S. Alignay amerikai pszichológus.

Amikor az ember folyamatosan csak ad a családjának, a párjának, magára azonban nem szakít időt, az bizony nagyon hamar stresszé alakulhat.

“Nem dolgozó” anyaként otthon, a nap jelentős részében egyedül egy (vagy több) kisgyerekkel, valójában heti hét napban, napi 24 órában, mindezt jellemzően társadalmi elismertség nélkül teszik, mert ez a természetes.

A felelősség nagy, a megerősítő visszajelzés általában kevés. A kisgyerekek melletti állandó és folyamatos reagálási kényszer éppen olyan túlhajszoltságot okozhat, mint a vezetők esetében. Ezért fontos ebben az állapotban is tudatosan ügyelni a megelőzésre.


Mit tegyünk, ha észleljük a jeleket magunkon?


Elsőfokú kiégés esetén (teszt az előző bejegyzésemben) csak szórványosan jelentkeznek a tünetek, azok relaxációval, szabadidőtöltéssel, mozgással orvosolhatók.


Másodfokú kiégéskor a tünetek gyakrabban és hosszabb ideig állnak fenn, hangulatváltozások észlelhetők és eluralkodik a személyek gondolkodásában a hatékonyságukkal kapcsolatos aggodalom, ezeket tudatosítani szükséges, valamint a személyes hatékonyságra vonatkozó kételyekre érdemes "kívülről" rátekinteni, hogy valóban így van-e és amennyiben igen, mit kellene másként tenni.


Harmadfokú kiégésnél a tünetek folytonosak, nehezen enyhíthető fizikai és lelki problémák alakulnak ki. Az érintett visszahúzódik mind a munkahelyi, mind a személyes kapcsolataiban, valamint magánéleti, munkahelyi problémák sorakoznak fel életében. Minden szakaszban igaz, azonban itt az a legjobb, ha szakemberhez fordulunk.


További megoldási lehetőségek


A bizonyítani akarástól a bizonyítási kényszerig: felismerni, amikor a bizonyítási igényből kényszer lesz => saját munka- és életritmus kialakítása.


Fokozott erőfeszítés: feladatok egy részének delegálása => csökken a megterhelés, az eredményességünk javul.


A személyes igények elhanyagolása => előre megtervezett napi- és heti rend, nemet mondás.