Jelek, amelyek azt mutatják van még potenciál az önismeretünk fejlesztésében (1. rész)

Frissítve: jan 17

Több cikkből álló bejegyzés sorozatra szántam el magam…

A közelmúltban több beszélgetés alkalmával is szóba került az önismeret és tudatosság kérdésköre. Általában meg vagyunk győződve arról, hogy önismeretünk és tudatosságunk magas fokán állunk. Pont.

A túláltalánosítást és kritizálást mellőzve, általában olyanoktól hallani, akik sosem foglalkoztak célirányosan vele, éppen ezért talán érthető is. Hogyan érezzük valaminek a szükségét, amiről az a feltételezésünk, hogy az nekünk megvan 100 %-ig? És különbenis, hogyan segíthetne a mindennapi problémáink megoldásában? Semmi köze a kettőnek egymáshoz... Ilyenkor általában nagyokat hallgatok, de mivel én is emberből vagyok, van amikor a nyelvemre kell harapnom. Az igazság az, hogy az önismeretnek sok szintje van, mint ahogyan a személyiségünk fejlődésének is, és ez a kettő kéz a kézben járnak. Az, ahogyan gondolkodunk a saját önismeretünkről, értelmezzük a világot, bízunk vagy nem bízunk benne, kapcsolódunk másokhoz és saját magunkhoz, ezek is mind az aktuális személyiségfejlettségi szintünktől függenek. Erről később még írni fogok.


Ahogyan írtam, az elkövetkezendő időszakban több bejegyzést tervezek írni arról, hogy mi is az az önismeret és az önreflexió, miért kellene vele állandóan foglalkozni, mit okozhat az önismeret hiánya és mikor járunk tévúton, ha azt gondoljuk, hogy mi ezt kipipálhatjuk, ezzel megvagyunk és slussz.


Kezdem azzal, hogy már csak azért sem lenne jó pipálni ezt a “témát“, mert a valóságban az önismeretünk fejlesztésének egy olyan állandó munkát kellene jelentenie, amely életünk végéig tart, hogy aktuális élethelyzeteinket, kríziseinket a számunkra lehető legjobban tudjuk kezelni viszonylagos békében magunkkal és a világgal. Ellenkező esetben biztos, hogy adódhatnak megoldatlan problémák az életünkben.

Jelenlegi tudatosságom szintjén úgy hiszem, ez az egyetlen módja annak, hogy életünket jó irányba terelgessük és ha valami, akkor ez az a munka, ami igazán megéri.


Szeretnék majd néhány tesztet és gyakorlatot is hozni, hátha tud segíteni az aktuális élethelyzetedben. És a teljesség igénye nélkül, néhány módszertant is bemutatok majd hozzá. ha úgy döntenél, támogatást vennél igénybe. A mai bejegyzésem végén is találsz majd egy eszközt, az úgynevezett önismereti kereket.


Visszatérve a fő témámra, a saját önismeretem fejlesztésén sok éve dolgozom különböző formában és fogok is mindig, ha eltérő intenzitással is. Egy segítő szakembernek ez a munka kötelező, hiszen a személyiségével dolgozik elsősorban, a módszer és technika, amit alkalmaz vajmi kevés, ha nem törekszik tisztán, saját kondícionáltságát mindinkább megdolgozva kapcsolódni, észlelni, értelmezni, cselekedni. Kitartó munkát kíván.


Ma megmutatom nektek az önismereti kereket, amely egy fajta eszköz a jelenlegi helyzeted feltérképezésére. A legközelebbi alakalommal pedig hozok neked pár konkrét jelet, amelyek azt mutatják, hogy érdemes lenne foglalkoznod a témával.


Egy valóban rövid, leíró elmélet következik - tarts ki :) - ami segít abban, hogy megértsd az önismereti kerék működését. Közvetlenül utána pedig jöhetsz Te a feltérképezéssel.


Az önismereti kerék fogalmát Nunally és Wackman vezette be a pszichológiába, amely hasznos eszköze az ön- és személyiségfejlesztésnek.


Az önismereti kerék a megismerési és információfeldolgozási folyamataink öt területét mutatja be: az érzetet, az értelmezést, az érzelmeket, a szándékot és a cselekvést. Ezek a területek egymástól elkülöníthetőek, de egymással mégis összefüggnek.




Hogyan épül fel az önismereti kerék? Miért fontos ez?


Önismeretünk annál teljesebb - ezáltal egyre tudatosabbak vagyunk és személyiségünk is annál harmonikusabb - minél kiegyenlítettebben működtetjük az öt területet.



1. Érzet – Idetartoznak az érzékszerveid – látás, hallás, szaglás, tapintás, ízlelés – útján beérkező információk.

2. Értelmezés – Az érzékszervi benyomásokat intellektuálisan feldolgozzuk, átszűrjük a múltbéli tapasztalatainkon és értelmezéseinken keresztül és ezek alapján saját jelentést tulajdonítunk nekik. Ezáltal valamilyen benyomásunk, következtetésünk, feltételezésünk, de leginkább meggyőződésünk lesz az adott dologról.

3. Érzés – A saját értelmezésünk következményeként megjelenik az érzelem, legyen az pozitív vagy negatív. Az érzelmeink a legbelsőbb énünk jellemzői. Tükrözik, a dolgokhoz való szubjektív viszonyunkat, ezek biztosítják az energiát ahhoz, hogy cselekedjünk.

4. Szándék – Magába foglalja az adott helyzetben megjelenő vágyainkat, akaratunkat. A szándék még nem cselekvés, sokkal inkább az adott probléma megoldására tett kísérlet, törekvés.

5. Cselekvés – Ez már a tényleges viselkedést, a tetteket jelenti. Tetteinkkel, megnyilvánulásainkkal valamilyen hatást gyakorlunk környezetünkre, majd a változásokat érzékszerveinkkel érzékeljük, és a kerék újból indul.


Eddig tartott az elmélet, most jöhet a gyakorlat!


Olvasd végig az önismereti kerék egyes „küllőihez” tartozó leírást és válaszd ki azokat, amelyek a leginkább jellemzőek rád.


Érzékelés

A - Akinél ez a küllö a legkisebb, gyakrabban előfordul, hogy nem veszi figyelembe a környezete és embertársai igényeit, jelzéseit. Nem akarja megtapasztalni a dolgokat, hajlamos bezárulni, előfordul, hogy arrogánsabb módon viszonyul a környezetéhez, akkor érzi magát komfortosan, ha az irányítás az ő kezében van.


B - Akinél ez a küllő a legnagyobb, szereti az érzéki ingereket és élvezeteket, legyen az extrém sport vagy az ételek, italok élvezete. Szeret a mának élni, miközben megélt élményei feldolgozására nem marad ideje, mert újabb és újabb ingerek foglalják le.


Értelmezés

A - Akinél ez a küllő a legkisebb, nem szán elég időt a dolgok értelmezésére, tudatosítására, az okok feltárására, nehezen megy számára a problémák megoldása, mert nem tudja, hogy mi kelt benne rossz érzéseket, ezért nem tudja, hogy min kellene változtatnia.

B - Akinél ez a küllő a legnagyobb, sokszor leragad az értelmezésénél, mindennek a mélyére ás, az okokat kutatja, összefüggéseket keres.


Érzés

A - Akinél ez a küllő a legkisebb, esetleg hiányzik, kevésbé foglalkozik a maga vagy mások érzelmeivel, kerüli azokat a helyzeteket, amelyek érzelmi töltetűek. Nehezen vagy egyáltalán nem beszél az érzéseiről, hajlamos a nehéz helyzeteket elbagatellizálni, szeret a dolgoknak racionális magyarázatot találni. Mások hideg természetűnek írják le.

B - Akinél ez a küllő a legnagyobb, érzékenység jellemzi, amely megnyilvánulhat indulatosságban, vagy hangulatingadozásban, vagy valamilyen tartós érzelem, (szomorúság, düh, kétségbeesés,) keríti hatalmába, gyakran ezek az érzések magukkal ragadják.


Szándék

A - Akinél ez a küllő a legkisebb, gyakran nincs tisztában a saját vágyaival és céljaival. Gyakran másoknak vagy valamilyen társadalmi szokásoknak elvárásnak akar megfelelni. Hajlamos hezitálni és másoktól tanácsot, segítséget kérni, ami megkönnyíti a döntését. Előfordulhat, hogy „hasraütés szerűen” dönt, a már bevált megoldásmódokat használja.

B - Akinél ez a küllő a legnagyobb, szeret analizálni, célokat kitűzni, tervezni, szervezni. Gyakran úgy elmerül a lehetőségek és eshetőségek mérlegelésével, a különféle megoldási módok kigondolásával, hogy a cselekvés, a megvalósítás elmarad.


Cselekvés

A - Akinél ez a küllő a legkisebb, a cselekvés háttérbe szorulhat, melynek számos oka lehet: lustaság, motiválatlanság, a tehetetlenség érzése, a kitartás hiánya, a kudarctól való félelem, önbizalomhiány. Sokan azt hiszik, hogy amit nem csinálnak meg, abból nem is lehet baj.

B - Akinél ez a küllő a legnagyobb, nehezen vagy egyáltalán nem tud lazítani, gyötri a cselekvéskényszer és teljesítménykényszer. Maximalista és munkamániás lesz, kapcsolatai leépülhetnek.



Most pedig összesítsd, mely területek igényelnek nagyobb odafigyelést, hol kellene egyenletesebben működtetned, hogy ne döcögjön a kerék.


Mit kapnál ezzel? Milyen hatással lenne ez a változás a többi területre?


Általában az egyik hiányos terület erősítése a másik túlműködő terület enyhülését idézi elő.

Ha például hajlamos vagy érzelmileg túlreagálni a dolgokat, akkor nem az érzelmek elfojtására kell törekedned, hanem a megismerésre, az értelmezésre (a saját érzéseid és gondolataid megismerésére és azok értelmezésére), és az akarat erősítésére kell törekedni.


Jellemző párosítások:

Értelmezés, cselekvés:

Az ilyen típusú ember logikusan gondolkozik, majd ennek megfelelően cselekszik. Érzéseit, szándékait nem tudatosítja.


Értelmezés, érzés, cselekvés:

Az ilyen ember bezárkózik a saját világába, sokat foglalkozik önmagával, a saját érzéseivel nem veszi figyelembe a többi embert.


Érzékelés, érzés, cselekvés:

Itt a logikus gondolkodás marad ki, és ennek megfelelően a tudatos szándék. Az ilyen embert érzelmei indulatai "viszik", azoknak megfelelően reagál a külvilági ingerekre.


Értelmezés, érzés:

Nagy gondolati, lelki gazdagság jellemezheti az ilyen embert, de ezt nem fordítja át cselekedetekbe.


Értelmezés összekeverése az érzelmekkel:

Az ilyen embereknél a gondolatok és az érzelmek összekeverednek egymással, ami kifejeződhet az érzelmi átélés túlzottan alacsony szintjében.


Szándék, cselekvés:

Az ilyen ember nem értelmezi a másik személy üzeneteit, és nem tudatosítja a saját válaszait sem. Így a viselkedése gyakran, kiszámítottnak, manipulatív szándékúnak tűnik.


Hogy kinél, melyik kerék erősebb vagy gyengébb az sem véletlen, ennek okát és miértjeit különböző mélységekben lehet feltárni és megdolgozni.


Folytatás következik.


Van olyan ismerősöd, akinek hasznos lenne a bejegyzés? Köszönöm, ha tovább küldöd vagy megosztod!


Kérdésed van, vagy elbizonytalanodtál az önismereti kerekedben? Fordulj hozzám bizalommal.

​© 2020 by Psziché Coaching

This site was designed with the
.com
website builder. Create your website today.
Start Now